2014. szeptember 24., szerda

Asztali multimédia lejátszók és az XBMC


Az asztali multimédia lejátszók napjainkban még népszerű termékek, de az Android (TV) box-ok előbb-utóbb valószínűleg átalakítják vagy uralni fogják ezt a kategóriát. Én azért különböztetném meg ezt a kategóriát az Android dobozoktól, mert más a hardver felépítése és a filozófiája. Ezek teljesen specifikus hardverrel és szoftverrel készülnek. A hardvert tekintve alapvetően két lapkagyártó SoC-aira épülő termékek határozzák meg a piacot, melyek a Sigma Designs és a Realtek. Ez a két gyártó külön úton jár, míg a Sigma Designs lapkák speciálisabb média célú hardveres dekódolási eljárásokat tartalmaznak, addig a Realtek általánosabb célú, inkább a fő feladatkörre koncentrált. Eddig a prémium lejátszók gyártói (Dune HD, PopcornHour) csak Sigma Designs lapkákat használtak, de a 3D-s képességek igényével változni látszik a helyzet, a Sigma kezdett lemaradozni.

A szoftvereket tekintve az asztali multimédia lejátszóknak speciális, hardverre optimalizált szoftvere van, melyet minden gyártó maga feljeszt. A szoftver fejlesztése, hibajavítása és támogatása jelentős részét emészti el az erőforrásoknak, így a klasszikus asztali médiajelátszó gyártók hátrányba kerülnek az ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftvereket használókkal szemben.

Ha az XBMC szemszögéből nézzük, akkor kedvezően alakult a helyzet, de ezen a területen igazi áttörés még nem történt. A lapka gyártók már felébredtek, és az XBMC által „megkövetelt” hardveres OpenGL támogatás már elérhetővé vált mindkét gyártónál. A Sigma Designs SMP8656, 8672 és 8910 lapkái, valamint a Realtek RTD1186 lapkája már megfelel ezen követelményeknek, de a lejátszó gyártók még nem „ébredtek fel” és nem kezdtek XBMC-t pakolni a lejátszóikra. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a gyártók mégiscsak felébredtek, és rájöttek, hogy a nyílt forráskódú szoftvereknek van egy ennél jóval kedvezőbb és olcsóbb hardveres platformja, mégpedig az ARM alapú SoC-ok.

Erre remek bizonyíték, hogy a PopcornHour gyártója a Cloud Media egy vadonatúj termékpalettával rukkolt elő az OpenHour termékekkel, melynek első tagja a „Chameleon” már ARM alapú hardverrel, nyílt forráskódú szoftverekkel (Android, Linux) valamint XBMC támogatással kerül forgalomba.

Úgy néz ki, hogy a Sigma Designs is átértékelte a helyzetét, mivel vadonatúj ARM alapú média processzorokat jelentett be: SMP8734, 8756.

A helyzet tehát az, hogy a klasszikus asztali multimédialejátszó, mint termék szépen ki fog futni, és már szinte biztos, hogy nem látunk rajtuk XBMC-t. A helyüket viszont könyörtelenül átveszik az ARM alapú Android dobozok.

Szerencsére azonban ezen a területen is van remény, és még ha a klasszikus felépítésű asztali multimédialejátszók el is tűnnek az android dobozok miatt, a felhasználói igények azonban életben tartják a kategóriát. Az új generációnak már vannak is képviselői ARM alapú hardveren és XBMC alapú szoftveren.

 
 
·       Slice Media Player

Ez az Android dobozra emlékeztető hardver a Raspberry Pi A köré épül, így akár egy mini PC-ként is használható lenne. A szoftvere azonban a Linux alapú OpenElec egy optimalizált változata, amely így egy céleszközt, egy belső HDD-val rendelkező asztali multimédia lejátszót varázsol a dobozból.

 

 

 

2014. szeptember 20., szombat

Android (TV) Box-ok és az XBMC

Az Android (TV) Box-ok viszonylag újkeletű termékek, de rendkívül gyorsan terjednek és fejlődnek, aminek eredményeként fokozatosan ki fogják szorítani az asztali multimédia lejátszókat a piacról. Megjelenésük annak köszönhető, hogy az okostelefonok elkezdtek kiváló multimédiás képességekkel rendelkezni, mindemellett pedig szinte korlátlan funkcionalitásuk és alacsony fogyasztásuk van. Adta magát tehát, hogy ezek a képességek kiváló alternatívát jelenthetnek a különböző szórakoztató elektronikai eszközökkel szemben. Minimális hardver átalakítással (kijelző, kamera és akkumulátor eltávolítása, új csatlakozók hozzáadása) ki lehetett alakítani egy asztali multimédia lejátszót, ami teljesítményben megközelítette a hagyományos asztali multimédia lejátszókat, viszont olcsóbb volt és kevesebbet fogyasztott.

Az okostelefonos SoC-ok és ezáltal az összes ARM alapú SoC elképesztő fejlődése oda vezetett, hogy az Android dobozok ma már teljesítményben is lepipálják az asztali eszközöket. Nem ritka ma már az UHD-s doboz. Ezek ARM alapú, többmagos CPU-t és szintén ARM alapú többmagos GPU-t tartalmaznak. Ez az architektúra annyira népszerűvé vált hogy a tradícionális média processzor gyártók (Sigma Designs, Realtek, Broadcom) is elkezdték átvenni. Az okostelefonoknál domináns Qualcomm Soc-okkal ellentétben az Android dobozok legnépszerűbb SoC gyártói az Amlogic illetve a RockChip. Jelenleg sem az okostelefonoknál, sem az Android dobozoknál nem jelentős az nVidia SoC-ok térnyerése, de a grafikus teljesítményük miatt lehetővé teszik a konzol szintű játékok integrálását, így minden bizonnyal nagy jövő áll előttük is. Ha a grafikus képességeket nézzük a Mali GPU-val felszerelt dobozok is megfelelőek, de a kiemelkedő grafikus teljesítményt a PowerVR és az nVidia GPU-k hozzák, amikből egyenlőre kevés van. Érdekes újdonság az Intel Atom processzorok megjelenése az Android dobozokban.

A hardveres periféria kezelést illetően az Android dobozok hozzák az aktuális nettop PC-k szintjét, azaz támogatják az USB 3.0-t, a Gbit Ethernetet, a SATA 3-at, a Wi-Fi b/g/n-t, a DDR3 RAM-ot, a HDMI 1.4-et stb.. A hardveres kiegészítőket illetően nem sok minden marad, amit még hozzá lehetne adni egy Android dobozhoz. Léteznek olyan dobozok, amikben van TV tuner illetve belső HDD. Amire érdemes odafigyelni az az, hogy legyen teljes értékű távkapcsoló, ami a multimédiás használathoz nagy előny.

Szoftver oldalról az alapot az Android rendszer adja, ami érthető, mivel az okostelefonos szoftverek közül ez az egyetlen ingyenes. A funkcionalitásnak csak a használt alkalmazások szabnak határt. Tulajdonképpen ezek az eszközök mini PC-k, melyek alkalmasak multimédia lejátszásra és továbbításra (stream), internetezésre, közösségi oldalak használatára, játékra, munkára stb.. Az igényesebb doboz gyártók az Android mellett Linux-ot is kínálnak a dobozaikhoz, sőt multiboot-ot is lehetővé tesznek. Az XBMC számára a Linux előnyösebb mint az Android egyrészt mert az XBMC Linuxos verziója jobban optimalizált és szélesebb kompatibilitással bír, másrészt nélkülözi az Android felesleges alkalmazásait, így gyorsabb, harmadrészt az Android az érintőképernyős felületekre lett kitalálva nem pedig a TV előtti távirányítós kezelésre.

Ha már szóba került az XBMC, a doboz gyártók egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az XBMC (Kodi) támogatása nagy vonzerőt jelent a vásárlásnál. Ezért sokan eleve XBMC-vel hirdetik illetve szállítják a dobozukat. Ez azonban nem mindig egyszerű feladat, mert hiába létezik az XBMC-nek androidos verziója, ez nem garantálja a problémamentes működést. Ennek oka pedig a hardveres támogatás. Szerencsére ez mára már egyre kisebb probléma, mivel a Kodi fejlesztői is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hardveres kompatibilitásra, így a Kodi V15 androidos verziója által támogatott SoC-ok az Amlogic, a Freescale, az Nvidia Tegra és az x86. Ez azt jelenti, hogy ezen SoC-ok esetében a Kodi támogatja a hardveres gyorsítást, azaz a videók dekódolása nem a CPU-ban szoftveresen, hanem a GPU-ban hardveresen történik. Ráadásul ez igaz a HEVC (H.265) kódolású filmekre is, amit az előző V14 verzió még nem támogatott.

A korai Android doboz gyártóknak, akik XBMC-vel kínálták dobozukat, nem volt ilyen egyszerű a helyzetük, mivel a hardveres támogatás hiánya miatt speciális XBMC verziókat kellett létrehozniuk, melyben a szoftveres feldolgozás miatt korlátozták az XBMC maximum lejátszható video felbontását. Szintén korai Android dobozoknál alkalmazták egyes magánszemélyek vagy szoftveres csapatok, hogy a kernelben pótolták a korábbi SoC-ok hiányzó hardveres támogatását, így téve utólag alkalmassá XBMC futtatására. Volt egy harmadik út is, ami akár a mostani dobozoknál is használható, amikor az XBMC saját lejátszója helyett egy külső lejátszót használunk (pl. MX Player), ami már fel van készítve hardveres dekódolás használatára. Ehhez létezik az XBMC-nek egy speciális változata is az un. XAF XBMC (http://androidtvnews.com/xbmc-for-android-tv/), ami már eleve Android dobozokhoz külső média lejátszó használatával lett fejlesztve. Illetve van még egy negyedik út is, a független közösségek által fejlesztett XBMC változatok, amik már támogathatják az adott ARM alapú hardvert. Ezekből talán az egyik legismertebb az SPMC (http://spmc.semperpax.com/), ami mind Amlogic, mind RockChip támogatással rendelkezik.

Az ARM alapú SoC-ok hardveres támogatását az alábbi oldalakon lehet ellenőrizni:
http://kodi.wiki/view/Android_hardware
http://kodi.wiki/view/Devices

A Kodi androidos verziója egyébként ingyenesen letölthető a Google Play-ről.
Egy másik hasznos oldal tesztekkel, linkekkel: http://www.cnx-software.com/tag/xbmc/

Az alábbiakban azon Android (TV) dobozokat gyűjtöttem össze, amelyek XBMC-vel hirdetik magukat.

XBMC-s dobozok:


  • Amazon Fire TV
Az Amazon saját Android (Fire OS) doboza Qualcomm Snapdragon CPU-val és Adreno GPU-val. A csúcstelefonokból jól ismert SoC kiváló grafikus képességekkel bír, így játék konzolként és online média lejátszóként is hirdetik. XBMC utólag telepíthető rá.

http://kodi.wiki/view/Amazon_Fire_TV
  • Egreat U1 / U8 / U9
Android alapú doboz, ami támogatja az XBMC-t, RockChip SoC-okcal.

  • Eny Technology EM6 / EM8 / EKB328
Az Eny Technology egy kínai gyártó aki számtalan Android dobozt gyárt a jobbik fajtából akár integrált TV tunerrel illetve XBMC-vel, Amlogic és RockChip SoC-cal. 

  • Geniatech ATV310M
Linux alapú XBMC doboz, ami kizárólagos XBMC futtatásra lett tervezve. Ezen kívül is számtalan Android doboza van a cégnek.

  • Google Nexus Player
A Google saját Android doboza Intel Atom CPU-val és PowerVR GPU-val. Kiváló grafikus képességekkel megáldott doboz, amely játék konzolként és online média lejátszóként is használható. XBMC utólag telepíthető rá.


  • Jynxbox Android HD
Android alapú doboz XBMC-vel, opcionális TV tunerrel, Amlogic SoC-cal.

  • MeLE V3DS / X1000 / X2000 / G53L05
Android alapú dobozok XBMC-vel, Realtek, MStar és Amlogic SoC-okkal.

  • MINIX NEO X5 / X7 / X6 / X8 / Z64
Android alapú dobozok saját változatú XBMC-vel. Az X8-at állítólag az első H.265 hardveres támogatású XBMC-vel szállítják. Amlogic és RockChip SoC-okat használnak. A Z64 már egy új felfogást képvisel Intel Atom processzorral és Intel HD Graphics grafikával. Ez a doboz elérhető mind Android, mind Windows 8.1 szoftverrel. Mind a két változat támogatja az XBMC-t.

  • Nvidia SHIELD Console
Az Nvidia Android játék konzolja Nvidia Tegra X1 SoC-cal, és az Xbox One és Playstation 4-et megközelítő grafikus képességekkel. Médialejátszóként megbirkózik a 4K tartalmakkal is. XBMC utólag telepíthető rá.


  • OpenHour Chameleon
Igényes kivitelű (alumínium házas), nagyon erős, 4K-s, multiboot-os (Android, Linux, stb.) doboz a PopcornHour gyártójától XBMC kompatibilitással, RockChip SoC-cal.

  • Pivos XIOS DS
Android vagy Linux alapú XBMC-s doboz saját szoftver integrációval (TOFU), Amlogic SoC-cal.
 
  • Razer Forge TV
Android alapú doboz Qualcomm Snapdragon SoC-cal, XBMC hardveres kompatibilitással.

  • Rikomagic MK05 / MK12 / MK902 / MK902II
XBMC támogatású dobozok Android vagy Linux (Ubuntu) rendszerrel Amlogic vagy RockChip SoC-cal.

  • Rippl-TV
Android alapú doboz integrált XBMC-vel, Amlogic SoC. Az XBMC az elsődleges megjelenítő, amivel boot-ol a rendszer, az Android nem látható.
  • SOGNO SmartTV 100 / 300s
Android alapú doboz XBMC-vel. A különbség a két doboz között, hogy a 300s rendelkezik DVB-S/S2 tunerrel.


  • The Little Black Box
Linux alapú XBMC-s box teljes értékű távirányítóval, Amlogic SoC-cal.
  • Total Revolution MK1 M8 (TRMk1)
Egy módosított XBMC változatot (TotalXBMC) fejlesztő közösség és az általuk támogatott M8 klón doboz Android-dal avgy akár OpenElec-kel.

  • Tronsmart Draco A928 / Vega S89 / Orion R28 / AW80
XBMC támogatású, igényes dobozok Android vagy Linux rendszer támogatással Allwinner, Amlogic vagy RockChip SoC-cal.

  • VidOn Box
Android alapú doboz XBMC-vel, alumínium házzal, Allwinner SoC-cal.
 
 
  • Vigica V5 / V3 / V3plus /
Android alapú XBMC dobozok akár beépített TV tunerrel, Amlogic és RockChip SoC-okkal .

  • WeTek Play
Linux (OpenElec) alapú XBMC doboz beépített TV tunerrel, Amlogic SoC-cal.


  • Wizarm
Egy kínai gyártó első doboza, de lehet, hogy csak ígéret marad. Multiboot (Android, Ubuntu, stb.) XBMC-vel. Jelenleg az egyetlen doboz nVIDIA Tegra K1 SoC-cal.
   
  • Xtreamer Wonder / Prodigy / SideWinder4
Az Xtreamer az összes korábbi médialejátszóját áttette ARM és Android alapúvá. Az egyes típusok csak a funkcionalitásban térnek el, így a Wonder egy általános Android doboz, a Prodigy elsősorban a felvételre és tárolásra van kihegyezve, míg a SideWinder4 DVB-T/T2 tunerrel is rendelkezik. Mindegyiken előtelepített XBMC van. A dobozok Amlogic illetve Mstar SoC-okkal vannak ellátva.


  • Xunity
Android alapú doboz XBMC-vel szép házzal és igényes távirányítóval, RockChip SoC-cal.

Vannak független cégek illetve közösségek, amelyek módosított, vagy egyedi szoftvert fejlesztenek a különböző gyártók dobozaihoz. Itt csak azok az érdekesek, amelyek az XBMC-t kínálják.

  • BoxTop Theater
Különböző gyártók dobozait kínálják egyedi változatban, ami kizárólag XBMC-t futtat Linux alapon.
Ilyen a G-Box Midnight MX2 klónja a PURE XBMC BoxTop MX2, a Jynxbox Android HD klónja a Jynxbox Pure XBMC

  • XstreamBox Pure Linux XBMC
Az Eny Technology EM6 klónja Linux-os XBMC-vel.


  • XstreamTec
Egy angol csapat, akik Android dobozokra Linux-os XBMC-t fejlesztenek.

  • J1nx
Egy holland csapat, akik meglévő dobozokat kínálnak egyedi szoftverrel és képességekkel. Kínálatukba tartozik a The Little Black Box, az Oval Elephant Gbox Smart TV Box illetve a Mele A1000, A1000G, A2000G doboza.

2014. szeptember 14., vasárnap

Set Top Box-ok és az XBMC

A Set Top Box-ok (STB) elsődleges funkciója a sugárzott digitális TV adások (műholdas, kábeles, földfelszíni) vétele, így ennek megfelelően speciális célhardverrel és célszoftverrel rendelkeznek. Mivel a sugárzott TV adásokra még napjainkban is komoly igény jelentkezik, így a világ STB kínálata elképesztően nagy, és kontinensenként eltérő. Az STB-kre jellemző speciális hardver a dekódoló kártya, illetve annak olvasója a CAM (Conditional Access Modul). A CAM-okból többféle változat is van a dekódoló eljárás alapján (pl. Conax, Cryptoworks, Irdeto, Nagravision stb.). A TV adás szolgáltatók az általuk sugárzott adásokat ilyen dekodoló eljárással titkosítják, és olyan Set Top Box-okat biztosítanak, melyek az adott dekodóló kártyát fogadni tudják. Ha magunknak vásárolunk STB-t, akkor olyat kell vennünk, ami tudja fogadni a szolgáltatónk dekódoló kártyáját, vagy olyat, ami bármilyen kártya olvasót tud kezelni, azaz van egy un. CI-je (Common Interface). Szintén jellegzetessége a kategóriának, hogy egy adott hardvernek rengeteg klónja van, azaz sok márkanév alatt fut egyidejűleg.

A hardveres periféria kezelést tekintve a Set Top Box-ok eddig egyértelműen le voltak maradva az asztali multimédia lejátszóktól, de főleg a nettop PC-ktől, azonban ezen a téren is előbbre léptek, és a legújabb típusok már támogatják az USB 2.0-t, a 100Mbit Ethernetet, a SATA 3-at, a Wi-Fi b/g/n-t, a DDR2 RAM-ot, a HDMI 1.4-et stb.

Az alkalmazott CPU-kat tekintve szinte mindegyik gyártó más-más beszállító SoC-át (System-on-a Chip) használja, sőt a gyártók akár termékenként is váltogatják a beszállítókat. Az talán elmondható, hogy a minőségibb német piaci termékek leginkább a Broadcom SoC-ait használják. Mindezideig a legnépszerűbb CPU architektúra a MIPS volt, de ahogy az más szórakoztató elektronikai területeken is látható, a piac elkezdett változni és legújabb tendenciaként elkezdtek ARM alapú SoC-okat használni. A nagy CPU gyártók szinte mind bemutattak új ARM alapú SoC-kat. Ami az XBMC hardver támogatását illeti, már a legújabb MIPS alapú SoC-ok is hardveresen támogatják az OpenGL-t, az ARM alapú SoC-ok pedig már egyértelműen.

A szoftvert tekintve az STB-k speciális célszoftverrel rendelkeznek, amelyet az adott STB gyártója fejleszt. Már egy ideje nagyon népszerűek lettek a Linux alapú célszoftverek, így szinte minden STB gyártó kínálatában van ilyen. Ez óriási előnnyel jár a gyártók számára, mivel a hardver kezelés így meg van oldva, csak a kezelői felületet (GUI) kell maguknak fejleszteni. Ráadásul szinte az összes nagyobb SoC gyártó támogatja a Linux környezetet. A felhasználók számára pedig azért előnyös a Linux használata, mert egyes fanatikus szoftver fejlesztők illetve csoportok, szoftver kiegészítőket (un. plugin) fejlesztenek a Linux alapú STB-khez, mellyel különféle extra funkciókat lehet elérni. Talán a legnépszerűbb ezek közül a titkosított adások szoftveres dekódolása, illetve megosztása más eszközökkel. A Linux alapnak köszönhetően megjelentek a független közösségek által fejlesztett nyílt forráskódú szoftverek is az egyes STB-khez a gyári szoftver alternatívájaként, amilyen az OpenPLi, OpenVIX vagy OpenATV stb.. Ezeket az STB gyártók is szívesen használják.

Az STB szoftverek egyértelműen a sugárzott TV adás funkciókra koncentrálnak, de az utóbbi időben megjelentek új funkciók is, mint a multimédia lejátszó, az internet és a közösségi média elérés, stb.. Sajnos ezek, főleg a multimédia lejátszás, még koránt sem hozza azt a szintet, amit pl. az asztali multimédia lejátszók képviselnek, így nem véletlenül fordult meg az STB gyártók, illetve a szoftver fejlesztők fejében az XBMC integrálása. Ez az elképzelés szerencsére találkozott egyrészt az új ARM alapú architektúrával, másrészt a tipikus STB SoC-ok OpenGL támogatásával és ennek eredményeként megjelentek az első XBMC-s STB-k. Ezek az új STB-k eddig három különböző koncepciót valósítanak meg, Linux alapú XBMC, Android alapú XBMC és E2BMC. Az E2BMC az Enigma2 és az XBMC integrációja. Mindemellett a független közösségek, mint pl. az OpenATV, OpenVIX vagy Blackhole, kínálnak olyan alternatív szoftvereket az egyes STB-khez, amelyek XBMC plugint tartalmaznak, azaz belső médialejátszóként az XBMC is futtatható. Sőt a Blackhole a VU+ STB-khez XBMC alapú szoftvert fejlesztett.

Az eddig megjelent XBMC alapú Set Top Box-ok:
 

  • Prismcube Ruby (OpenBox, AB Ipbox, Marusys)
Ez egy több gyártó klónjaként megjelent STB Linux alapú XBMC-vel.
ARM alapú Entropic PNX8496 SoC, PowerVR SGX531 GPU, DVB-S2 tuner

  • D-Cube R2
Az első E2BMC-s Set Top Box.
ARM alapú Entropic PNX8471 SoC, PowerVR SGX531 GPU, DVB-S2 tuner
 
  • MK-Digital Cube
E2BMC-s Set Top Box.
ARM alapú Entropic PNX8471 SoC, PowerVR SGX531 GPU, DVB-S2 tuner

  • HD 2400 (Opticum AX Quadbox, Mutant)
E2BMC-s Set Top Box.
MIPS alapú Broadcom BCM7424 SoC GPU-val, DVB-S2/C/T2 tuner
 
  • Amiko A3
Android 4.2.2 alapú STB, Spark2 GUI, XBMC
AmLogic Cortex A9 dual core CPU, Mali-400 MP GPU, DVB-S2 tuner
 
  • Optibox EVO Xfinity
Android 4.0.3 alapú XBMC-s Set Top Box, TVHeadend
ARM Cortex A9 single core CPU, DVB-S/S2 tuner
 
  • QviArt UNDRO
Android 4.0.4 alapú Set Top Box, XBMC
ARM Cortex A9 dual core 1.6 GHz CPU, DVB-S2 tuner
  • Galaxy Innovations Fly
Android 4.0.4 alapú Set Top Box, XBMC
Amlogic ARM Cortex A9 CPU, DVB-S/S2 tuner
http://galaxy-innovations.es/en/receivers/GIFLY.html

  • WeTek Play
Linux (OpenElec) alapú XBMC Set Top Box
Amlogic AML-8726 MX ARM Cortex A9 dual core 1.5 GHz CPU, választható DVB-S2 vagy DVB-T/T2/C tuner.

  • SOGNO SmartTV  300s
Android 4.x alapú doboz XBMC-vel, integrált DVB-S/S2 tunerrel.
ARM Cortex A9 800MHz CPU, 1 GB DDR2

  • Vigica C60S, C70S, C70T
Android 4.2.2 alapú XBMC Set Top Box
Amlogic AML-8726 MX ARM Cortex A9 dual core 1.5 GHz CPU, DVB-S2 vagy DVB-T2 tunerrel.

  • Seebo MAXX
Linux alapú XBMC Set Top Box az ausztrál piacra.
Intel Atom dual core CPU, nVidia GeForce GT218 GPU, 2GB RAM, dual DVB-S2 tuner.

  • VU+
A népszerű VU+ STB-khez a Blackhole XBMC alapú szoftvert fejlesztett. A szoftver elérhető a Solo2, SoloSE és Duo2 modellekhez.

  • Antik technology TV Home Gateway
Ez egy különleges átmenet a Set Top Box-ok és Androidos média lejátszók között.
Linux 2.6 alapú, de Android 4.0 + és XBMC is támogatott
ARM alapú STiH416 SoC, dual core CPU, Mali-400 MP quad core GPU, 4 tuneres (DVB-T/C/S2)

2014. szeptember 6., szombat

Miért az XBMC?

Az XBMC (XBox Media Center) egy ingyenes, nyílt forráskódú media center szoftver, amit eredetileg - a nevéhez méltóan - az Xbox játékkonzol első szériájára fejlesztettek ki lelkes amatőrök. A szoftver népszerűségének és sikerének következtében 2003-ban megalakult az XBMC fejlesztői csapata (XBMC Team), majd 2009-ben az XBMC Foundation. Ez egy alapítvány, ami támogatói pénzekből és adományokból tartja fenn magát, és biztosítja a szoftver fejlesztését. Ők fogják össze a fejlesztő csapatot, ami a hivatalos XBMC verziók fejlesztéséért és kiadásáért felelős. Hivatalos weboldaluk: http://xbmc.org/. A fejlesztők - ma már több, mint 450 - egyébként nem egy irodában ülnek, hanem a világ különböző pontjain találhatók. A hivatalos fejlesztők mellett az XBMC-nek számtalan lelkes amatőr híve van, akik a nyílt forráskódnak köszönhetően saját maguk is csinálnak fejlesztéseket, amivel akár saját egyedi verziókat hoznak létre, illetve rengeteg kiegészítő alkalmazás (add-on) és egyedi felhasználói felület (skin) köszönhető nekik.

Mára a szoftvert szinte az összes platformra kifejlesztették, azaz Windows-ra, Linux-ra, Mac OSX-re, iOS-re és Android-ra, és időközben a világ legnépszerűbb media center alkalmazásává vált. jelenleg a 13-as verziónál tartanak, és most vezetik be a 14-es verziót, ami már egy új néven is mutatkozik be. Ezentúl tehát az XBMC név helyett KODI néven fut tovább a projekt.


És mik az előnyei az XBMC-nek?

  • Egy fantasztikus tudású media center szoftver, ami gyakorlatilag minden ismert média formátumot lejátszik.
  • Rendelkezik média tár funkcióval, azaz filmjeinket, zenéinket szabadon összerendezhetjük, csoportosíthatjuk függetlenül attól, hogy fizikailag hol találhatók (belső HDD, USB HDD, hálózat stb.).
  • Automatikusan letölti a filmjeinkhez, zenéinkhez elérhető poszter képeket, lemez borítókat, információkat, zeneszövegeket, stb..
  • Támogatja a sugárzott TV adásokat és az online TV-t is.
  • Képes távoli adatfolyamot (stream) fogadni és lejátszani, illetve sajátot továbbítani más eszközök felé.
  • Számtalan kiegészítő alkalmazás (Add-On) elérhető hozzá, amivel funkcionalitása megnövelhető.
  • A felhasználói felület teljesen testre szabható, és számtalan gyönyörű, előre elkészített felhasználói felület (skin) közül választhatunk.
  • Teljesen ingyenesen letölthető és használható szoftver.
  • Nyílt forráskódú, azaz szabadon módosítható, feljeszthető, a haladóbbak akár egyedi változatokat is létrehozhatnak maguknak.
  • Gyakorlatilag minden fontosabb operációs rendszeren fut.
  • 65 nyelvre le lett fordítva, így magyarul is tud.
  • Jelenleg a világ legnépszerűbb media center szoftvere. Ennek legfőbb előnye hogy sok a támogató (szponzor), így a szoftver fejlesztése és támogatása hosszútávra biztosítottnak látszik. Ha a régi fejlesztők abba is hagyják, mindig lesznek újak, akik beállnak a csapatba.
  • A hardver gyártók is egyre nagyobb fantáziát látnak benne, mert nem kell erőforrásaikat szoftver fejlesztésre használni. Ez megtakarítás a gyártóknak, és megtakarítás a vevőknek is. Nem véletlen, hogy egyre többen jelentkeznek új gyártók előretelepített, testreszabott XBMC-vel.

A konkurencia

Az XBMC-nek számtalan konkurenciája van. Ezek közül néhány jelentősebb:


XBMC rendszerek

Az XBMC rendszerek az XBMC köré épülő operációs rendszerek, amik vagy egy speciális hardverre specializálódtak (pl. Raspberry Pi, Android box gyártók) vagy pedig egy meghatározott operációs rendszer (általában Linux) optimalizált változatai. Annak aki az XBMC-hez vesz hardvert, ezeket célszerű használnia. A jelentősebbek:

  • OpenELEC: Ez egy Linux alapú XBMC rendszer, ami nappali szobai használatra lett optimalizálva. A Linux maga nem is elérhető, kiszedtek belőle minden olyan funkciót, ami nem az XBMC funkcionalitását szolgálja. Ennek eredményeképpen egy nagyon gyorsan induló, gyors működésű lejátszót kapunk. http://openelec.tv/
 
  • XBMCbuntu: Az Ubuntu Linux csupaszított verziójára épülő XBMC rendszer, ami képes akár pendrive-ról illetve CD-ről is boot-olni meghagyva a PC-nken az eredeti operációs rendszert. Mindemellett természetesen HDD-re is lehet telepíteni állandó használat esetén.

  • RaspBMC: Szintén egy Linux alapú XBMC rendszer, ami kifejezetten a Raspberry Pi hardverre és az XBMC szoftverre lett optimalizálva. http://www.raspbmc.com/

  • Crystalbuntu: Szintén egy Linux alapú XBMC rendszer, ami kifejezetten az Apple TV 1 hardverre és az XBMC szoftverre lett optimalizálva. http://www.crystalbuntu.com/

  • XBian: Szintén egy Linux alapú XBMC rendszer, amely a Raspbian Linux operációs rendszeren alapuló XBMC verzió. A Raspbian a Debian Linux Raspberry Pi hardverre optimalizált változata. http://www.raspbian.org/RaspbianXBMC

  • GeeXboX: Az OpenELEC-hez hasonló Linux alapú XBMC rendszer OpenBrick Linux alapon, ami szintén az XBMC-re lett optimalizálva, de a Raspberry Pi-on kívül már támogat néhány ARM processzor alapú dobozt is. http://www.geexbox.org/ 

  • E2BMC: Ez a rendszer két különböző platform találkozása. Az STB-k legnépszerűbb nyílt forráskódú szoftvere az Enigma2, illetve a média lejátszók legnépszerűbb nyílt forráskódú szoftvere az XBMC ötvözete. http://www.e2bmc.com/

  • OpenPCTV: Ez a rendszer a PC-n való tévézésre lett létrehozva az E2BMC-hez hasonlóan Enigma2 és XBMC integrációjával. Az OpenBricks Linux platformon alapul. http://www.openpctv.com/
A fentiekről részletesebben a következő linken:
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_software_based_on_XBMC

Nettop PC-k és az XBMC

A nettop PC-k teljes értékű PC-k kompakt kivitelben, alacsony fogyasztással otthoni multimédiás vagy irodai célokra. Tulajdonképpen ezek notebook hardverek kijelző nélkül, asztali kivitelben. Ennek megfelelően alacsony fogyasztású mobil processzorokat tartalmaznak, és nincsenek bővítőhelyeik, minden funkció (video, audio stb.) az alaplapra van integrálva. A processzorok (ahogy a hagyományos PC-k esetében is) alapvetően két lapkagyártótól származnak az Intel-től és az AMD-től. A processzor (CPU) mellett grafikus processzorral (GPU) is rendelkeznek, melyek tipikusan három gyártótól, az Intel-től, AMD-től és nVIDIA-tól származnak. A hűtésüket tekintve leginkább aktív hűtésűek, de találhatók passzív hűtésű példányok is. Általában kétféle kivitelben elérhetők, teljes kiszerelésben, illetve barbone kivitelben, ez utóbbiakhoz nekünk kell utólag megvenni és beépíteni a merevlemezt, és a RAM-ot.

A multimédiás célokra kifejlesztett nettop PC-k általában gyengébb, alacsonyabb fogyasztású processzorral (CPU) vannak ellátva, beépített infra portot és távirányítót tartalmaznak, valamint mindig van HDMI illetve digitális (általában optikai) audio kimenetük. Az infra portnál oda kell figyelni, hogy ne USB-s legyen hanem integrált alaplapi, ugyanis az USB-snél távirányítóról nem lehet bekapcsolni a gépet, ami egy multimédiás PC-nél alapvető.

A szoftverüket tekintve kaphatók Windows-zal, Linux-szal vagy operációs rendszer nélkül, illetve vannak speciális HTPC-k, amik előretelepített Linux+XBMC kombinációval (pl. XBMCbuntu, Openelec) érkeznek.

Ami az XBMC-t illeti, a GPU-val felszerelt nettop-ok hardveresen támogatják az OpenGL-t, bármilyen gyenge CPU-val is tökéletes sebességgel futtatják az XBMC-t, és akadásmentesen lejátszák az 1080p-s tartalmakat. Ha nagyobb felbontásra vagy 3D-re vágyunk, akkor ellenőrizni kell a GPU specifikációját, hogy támogatja-e. Ha TV adásokat is akarunk nézni a nettop-on akkor külön be kell hozzá szerezni USB-s TV tunert, igaz van egy-két gyárilag felszerelt modell is. A külső tunernél arra kell figyelni, hogy támogatja-e az operációs rendszerünk, illetve van-e hozzá driver. A nettop PC-k játékokra is kiválóan alkalmasak.
 

A kedveltebb nettop PC-k

·       Zotac
A Zotac széles választékban gyárt nettop PC-ket, melyek a Zbox mini PC sorozatban találhatók. Magyarországon kapható néhány példányuk is.

·       Shuttle
Szintén egy nagy gyártó széles választékkal, melyből talán a Slim PC családjukból érdemes választani. Sok eszközüket forgalmaznak nálunk is.

·       ASRock
Kiváló nettop PC-ket gyártanak akár játékra is. Nálunk is kaphatók.

·       Gigabyte
Szintén nagy választékú mini PC kinálatuk van BRIX néven, melyek nálunk is kaphatók.

·       Intel
Az Intel a NUC modellsorozattal szállt be a mini PC üzletágba. Nálunk is kaphatók.
 
·       Sapphire
A Sapphire is gyárt néhány mini PC-t.

·       MSI
Az MSI mini PC szériáját a Wind Box sorozat képviseli.


Egyedibb HTPC-k

·       Apple
Az Apple a Mac mini és az ATV modellekkel képviseli magát a mini PC-k piacán természetesen OS X és iOS rendszereken. Mindkettőn fut az XBMC.
http://www.apple.com/hu/
 
·       Raspberry Pi, Pi 2
A Raspberry Pi-t nehéz bárhová is besorolni, de ha az Apple ATV is ide került, akkor itt a helye. A Pi tulajdonképpen egy olcsó mini PC ARM alapú Broadcom CPU-val, és Linux operációs rendszerrel (Xbian, Raspbian), melyen az XBMC is futtatható, illetve kimondottan XBMC-re optimalizált rendszerrel (OSMC, OpenElec).

·       Xtreamer
Az Xtreamer asztali multimédia lejátszó gyártó, de van speciális HTPC-je is az Ultra illetve Ultra 2, amiken gyárilag telepítve van a Linux és az XBMC.
http://www.xtreamer.net/ultra2/

·       Chromebox
Az Asus, HP, Acer és Dell által gyártott, ChromeOS-re kifejlesztett, x86-64 alapú PC, ami Linux-szal és Windows 8.1-zal egyaránt fut. Intel HD Graphics GPU-ja által pedig tökéletesen alkalmas XBMC futtatásra.

·       Prometheus
Speciális HTPC, amit kimondottan a Linuxos XBMC futtatására terveztek.

·       MINIX Mini HD PC
A MINIX speciális mini PC-je, Intel CPU-val és GPU-val, operációs rendszer nélkül. Windows és Linux egyaránt telepíthető rá, és a hardver alapján fut rajta az XBMC. Nincs hozzá távirányító, sőt infra portja sincs.